Félreértések nélkül a szabadságról utolsó rész

2019.12.11. 14:14:15

Szabadság megszakítása a munkaadó részéről - esetlegesen kártérítéssel járhat

 

Ha a szabadság ideje alatt a dolgozó nem veszi fel a telefont, vagy nem nézi meg az emailokat, ez nem járhat felelősségre vonással.

 

Előfordulhat, hogy a munkáltató különösen fontos gazdasági érdek miatt megszakítja a munkavállaló szabadságát. Ebben az esetben a munkáltatónak kötelessége megtéríteni mindazt az anyagi kárt a dolgozójának, ami a megszakítás miatt keletkezett. Pl. lefoglalt szállás, repülőjegy, stb. Természetesen a költségek igazolásáról a munkavállalónak kell gondoskodni. Korrekt eljárás ha mindezt időben közöljük a dolgozóval, már a megszakítás közlésekor.

 

A szabadság megszakítása esetén a munkavállaló munkaidejébe kötelezően bele kell számítani azt az időszakot is, amíg a nyaralása helyszínéről beutazik, illetve visszautazik  oda, ahol a szabadságát töltötte. Ezt az időt számára a mindenképpen ki kell fizetni, akár túlóraként is.

Nincs annak akadálya, hogy közös megegyezéssel átütemezzük a szabadsága időpontját.

 

A szabadnap mindig egész munkanapot jelent

 

A Munka Törvénykönyve nem ismeri a törtnapi szabadság fogalmát, és ezért aki a szabadsága idején akár csak rövid ideig is végez munkát, akár csak bejön a céghez elintézni, megmutatni, megbeszélni valamit, amiért a munkáltató berendelte, annak már nem írhatunk ki arra a napra szabadságot.

 

A szabadság alatti munkavégzés rendkívülinek minősül és ezért 50%-os bérpótlékkal kell elszámolni.

 

Szabadság pénzbeli megváltása

Pihenésre, regenerálódásra mindenkinek szüksége van, ez pénzzel nem váltható meg, ettől tilos eltérni egyéni megállapodásokkal. Egy eset van, amikor a Munka Törvénykönyve másképp rendelkezik és ez a munkaviszony megszűnése. Ekkor az adott évben időarányosan ki kell fizetni, meg kell váltani a dolgozó számára azokat a szabadnapokat, amit nem vett ki.

 

Ha szabadságolással, bérelszámolással, könyveléssel kapcsolatos kérdése van, keressen minket!