Félreértések nélkül a szabadságról folytatás...

2019.12.05. 09:03:05

Melyik nap lehet szabadság és melyik nem?

A szabadságot olyan napokra kell kiadni, melyek egyébként is a dolgozó munkabeosztásához tartoznak. Ha rendszertelen, vagy egyenlőtlen a munkaidő-beosztása, abban az esetben a hét minden napja munkanap, kivéve a beosztása szerinti  heti munkaszüneti napot és pihenőnapot. Például,ha egy üzemben folyamatos a gyártás, vagy egy bolt hétvégén is nyitva tart, akkor a szombat és a vasárnap helyett más napokon pihen a dolgozó. Ebben az esetben ezeket a napokat nem lehet a szabadságába beleszámítani. Egy hétre átlagos munkarend mellett öt szabadságra kíírható nappal számolhatunk.

 

Szabadság kiadása kötetlen beosztásban dolgozóknak

A szabadnapok nyilvántartása akkor is kötelező, a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik. Sőt, ha valaki vállalkozó, akkor saját magának is vezetnie kell a munkaidő és szabadságolási nyilvántartást.

 

Munkáltatóként törekedjünk arra, hogy a szabadság még a tárgyéven belül kiadásra kerüljön.

Ez alól kivétel az, ha a dolgozó munkaviszonya október elseje után kezdődött akkor legkésőbb a következő esztendő első negyedév végéig a munkáltató köteles kiadni időarányosan a szabadnapokat.

Szabadság átvitel tárgyéven túlra

Kollektív szerződés szerint a rendes éves szabadság negyede vihető át a tárgyévet követő év első negyedévére, tehát legkésőbb március 31-ig ki kell adni.

A munkaviszony első 3 hónapjában, vagyis  próbaidőszak alatt a munkáltató megtagadhatja szabadság kiadását.